„Mert olvasni jó, olvasni öröm!”
Nincs is jobb időtöltés, mint amikor egy borongós őszi napon
belemerülsz egy izgalmas könyvbe, miközben meleg teát szürcsölsz. Ekkor
megfeledkezel a külvilágról, az idő múlásáról, csak az a csodás képzeletvilág
létezik. Tapasztalatból beszélek! Együtt tudsz örülni a szereplőkkel, te is
átéled, amit ők és bosszankodsz, hogy nem lehetsz velük.
És néha, egy-egy résznél elgondolkodsz, miért így történik,
miért van ez, amikor lehetne másképp; és nem bírod megállni, hogy ne olvasd
tovább, mert annyira izgulsz, hogy mi fog történni a következő részben.
Tedd a szívedre a kezed! Nem volt még olyan, hogy annyira
kíváncsi voltál a folytatásra, hogy le sem tetted a könyvet és éjszakába
nyúlóan olvastál? Nem? Én már jártam így, nem is egyszer.
Legutóbbi olvasmányom a párválasztó.
Ó, ez a könyv! Nem kell félni, hogy szidni fogom, ugyanis
eléggé elnyerte a tetszésemet. 35 lány verseng azért, hogy Illéa királyának
felesége legyen. 35 lány, akiknek egy cél lebeg a szeme előtt: becserkészni
Maxon Schreave-t, a király fiát. Egy lány a kivétel! Ő csak titkos szerelme
kérése miatt jelentkezett a Párválasztóra. Ő America Singer (aki az ötös
kaszthoz tartozik), aki a 4. világháború után Illéában él és mindössze 17 éves.
Ő a főszereplője Kiera Cass regényének. A versenyt kamerák követik nyomon,
Maxon herceg randizni hívja a lányokat és ismerkednek. A herceg tényleg a
szerelmet keresi, America csak menekülni Aspen elől, akivel a Párválasztó előtt
fájdalmasan szakítottak. És itt a történet bele is torkollik egy csodaszép
szerelmi háromszögbe.
Kiera Cass regénye egyszerű, néhol kiszámítható, de valahogy
annyira magával ragadja az embert. És ha már olvasod, akkor tűkön ülsz majd a
folytatásért. Mert hát igen. Trilógiáról van szó, és amint elolvastam a
könyvet, nagyon vágytam arra, hogy megtudjam mi lesz a szerelmesekkel, ki marad
versenyben a párválasztóban, kit választ Maxon és mi lesz a lázadókkal, akik a
palotát ostromolják rendületlenül.
Első látásra szerelem volt a Párválasztó-sorozat. Persze,
tudom, elvakultan szeretem, a szemem előtt lebeg a rózsaszín köd.
És a borító! Imádom nézegetni, hiszen meseszép! Valahogy én
is így képzeltem el America Singert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése